Le vagyok kötözve egy szobában. A szám nincs bekötözve. De a lábaim és a kezeim igen. Véres a kötés. Eléggé fáj.
Ide-oda forgattam a fejemet. Zsong a fülem. A kiszáradt ajkaimat megakartam nyalni, mikor észrevettem, hogy a szám tiszta vér. Mi a fene?
Éppen a szobát vizslattam, mikor Hilary sikolyát hallottam meg. Azonnal ki akarok szabadulni...
Rángatni kezdtem a kezeimet és a lábaimat. Fájt, de nem érdekel.
Az egyik lábam kiszabadult. A széktől olyan egy-két méterre volt egy penge. Fogalmam sincs mit keres itt. De véres is. Mindegy.
Érte nyúltam a lábammal.
- Francba.. Nem érem el! - Hogyan kéne? Mit... Mit kéne tennem?
Észrevettem, hogy a szék nincs a földbe betonozva. Elkezdtem előre "ugrálni" a székkel. Közelebb kerültem a szikéhez. Még most sem értem el. Majdnem.
Megismételtem. Pont elértem. Oké... De hogyan fogom elvágni a köteleket?
- Ah... - A székhez húztam. A két lábam közé fogtam. Feldobtam. Nem sok kellett, hogy magamba szúrjam...
Most a combjaim között van. A kötés a kezeimen kissé meglazultak, ezért a combomhoz tudok nyúlni. Elvágtam a kötéseket. Kiszabadultam. Óvatosan kiindultam az ajtón.
Aztaaa *-* Rohadtul jó! :3 De ez mi, hogy megrémül Ville-től Hilary? Elvégre megmentette... Mindegy :) Várom a folytiit ^^
VálaszTörlésNagyon jó lett!!!!! Ez az eddigi legjobb blog amit olvastam! :) Olyan kevés ilyen sztori van, hogy nem sablon. Meg az is persze, hogy fiú szemszögből írod :)) Csak így tovább! :) És ha kérhetem soha ne hagyd abba ezt a blogot!! Nagyon tetszik ♥
VálaszTörlésWÁÁÁ!! Miért hagyod így abba? XD Ezek emberi idegek.... Várom a folytatást!! ^-^
VálaszTörlésköszi-köszi mindenkinek! :))
VálaszTörlés