6.Fejezet Erre nem számítottam... Part 1

   Elnyomott a tudatlanság.
Sötétség van körülöttem. Nincs sehol senki. Egyenesen előre mentem. Egy fénypont volt előttem. Ahogy közeledtem, egyre nagyobb és nagyobb lett.
A fényességbe érve, a házunkban voltam. Valamiért minden tiszta nedves. A kezeim is. Megnéztem, hogy mi az. Vér. A ruhámat beborítja a vér. A padlót szintén. Felindultam a szobám felé. Nyitva van a z ajtóm. De csak résnyire. A kilincset szintén beborítja a vér. Lassan kinyitottam az ajtómat. Egy lány holtteste volt bent. Kikerekedtek a szemeim. Közelebb léptem a lányhoz. Nem más volt mint Hilary. Meg akarok szólalni, de nem megy. Hátulról hangos nevetést hallottam meg. Azonnal a hang irányába fordultam. Rick egy késsel őrülten vigyorog. Az arca tiszta vér. A szemei ijesztőek. A ruhája is tiszta vér.
- Most megkapod a magadét, amiért elvetted tőlem Hilary-t! - szúrt egyet a szívemhez. Azonnal összeestem. Mielőtt meghaltam volna, Rick belém rúgott. Nem is egyszer.

Felültem az ágyamon. Lihegek. A takaró a fejemen van. A szám elé kaptam a kezemet, és magam elé meredek. Mi a fene volt ez?! 
Felálltam. Sötétség van. Kimentem. Lent a konyhában ég a villany. Lementem.
- Ville? - Szólalt meg anyu, mikor leértem. Kétségbeesett arcot vág.
- Mi az? - Ültem le az asztalhoz.
- Semmi...
- Anyu... Mondd el.
- Csak... Miért részegedtél le tegnap este?
- Hagyjuk - Álltam fel. Visszaindultam a szobámba.
- Ville!
- Megmondtam, hogy hagyjuk... - Csuktam be a szobám ajtaját. Bezártam. A telefonomat a kezeim közé fogtam. Megnéztem rajta az időt.
- Pff... Mindjárt kelhetek fel. - Kaptam a fejemhez a kezemet. Beletúrtam a hajamba. Kimentem a fürdőbe. Gyorsan letusoltam, majd felöltöztem.
Miután mindennel kész lettem, beültem a gépem elé. Elindítottam az egyik kedvenc horrorfilmemet, ami a gépen van. 28 héttel később. Nem tudtam végignézni.
Kikapcsoltam a gépemet, majd felvettem a dzsekimet és a cipőmet. Az egyik vállamra kaptam a táskámat.
Elindultam a suliba. Lassan mentem, mert egy kicsit korábban indultam a megszokottnál. Ezért betettem a fülesemet és elindítottam egy zenét. Csak ezen az álmon járt az eszem. Rick miért mondta vajon azt, hogy amiért elvetted tőlem Hilary-t? Hiszen most szerintem szóba sem fogunk egy ideig állni egymással.

Beérve a suliba, kivettem a fülest, majd a teremhez sétáltam. Bementem. Szó szerint levetődtem a székemre. A fejemet is lehajtottam. Az a kép futott át az agyamon, hogy Hilary holtan hevert a szobámban. Lehunytam a szememet. Próbáltam nem erre az egészre gondolni. Nem nagyon jött össze. Hogy álmodhattam ekkora baromságot?! Talán azért, mert Rick-el verekdtem? Nem... Többször is előfordult már, hogy ezt csináltuk. Nem hiszem, hogy emiatt lenne. De ha nem ez akkor mi?
A tanár hangjára kaptam fel a fejemet. Gyorsan előpakoltam, majd össze-vissza firkáltam a füzetembe. Kissé furcsa.. Rick nincs itt. Hilary szintén. Sharon és Ringo egymás mellett ültek. Írták a táblán lévő dolgokat. De ez akkor is furcsa, hogy Hilary is Rick nincsenek itt. Lehet, hogy Rick tett valamit? Ha igen, akkor én.. Vagyis nem. Az álmom miatt bizonyára csak kombinálok...
Én szintén elkezdtem írni. Egész végig azon agyaltam, hogy miért nem jöttek suliba. Kissé zavar ez az egész.
Óra után kimentem az udvarra és leültem egy padra. A telefonomat bújtam. Visszagondoltam arra az időre, mikor Hilary és én összebarátkoztunk. Emlékszem mennyire félénk volt. Az első napja volt itt a suliban. Először csak barátok voltunk. Majd mikor kicsit közelebbről megismertem... Beleszerettem. És már két éve szeretem... Ő csak 10.-be jött hozzánk. Rick ugyanazt művelte akkor is vele, mint Ringo-val. Kérdezgette, hogy mit gondolok róla. A válaszom más volt, mint Ringo-nál... Hilary-re mondtam, hogy gyönyörű.. Erre Rick persze kinevetett.

Mikor az utolsó óráról is kicsengettek, hazaindultam. Már úgy félúton voltam, mikor Ringo utánam jött.
- Szia. - Lihegett.
- Csá...
- Figyelj.. kösz, hogy megmentettél.
- Nem tesz semmit..
- De várj. Nem fejeztem be. - mosolyodott el. Megálltunk. Ő a mellkasomig ér. Rám nézett. - Szeretném megköszönni, hogy megmentettél, úgy, hogy eljössz hozzám vacsizni.
- Mmm.. - Mi a fene? - bocsi, de ma nem a legalkalmasabb... - Vakartam meg a fejemet.
- Akkor holnap?
- Hmm.. - Fordítottam el más irányba a fejemet.
- Naa...
- Ah.. Jó.
- Szupii! Akkor holnap! - Elsétált. Furcsa ez a lány... De mindezek mellett kedves.
Hazaértem. Felmentem a szobámba. Ledobtam magamról a táskámat. Leültem az ágyamra. Lehajtottam a a fejemet. Elgondolkoztam ezen az álmon. Ma sok minden történt. Túlságosan is. De Rick és Hilary vajon miért nem jöttek suliba?
Épp felálltam az ágyról, mikor valaki sikoltva a nevemet kiáltotta. Azonnal kinéztem az ablakomon. Hilary volt az. De mögötte ott volt egy férfi... Kést szegezett a torkának. Dühösen sarkon pördültem. Azonnal lementem. De késő volt. Mikor leértem sehol nem voltak... Még csak a nyomukat sem láttam... Képzeltem volna? Ám a hangot ismét hallottam. A hang irányába elkezdtem futni. Folyamatosan üvöltött. egy elhagyatott lépcsőházból jött a hang. Be van deszkázva az ajtó, de van rajta egy akkora rés, hogy átférjek. Bementem. A hang már megszűnt.
- Ville! Segíts... - Zokogott. Visszhangzott a lépcsőházban a hangja. Olyan, akárcsak egy horrorfilmben...
Elkezdtem felmenni a lépcsőn. Folyamatosan visszhangzott a nevem. Kissé ijesztő, de nem érdekelt. Meg kell mentenem Hilary-t.
Egy ajtóhoz értem. Az üvöltés végleg abbamaradt. Benyitottam. Egy lámpa világít középen. Egy székben Hilary le van kötözve. Véres mindkét keze.
Megindultam felé, mikor valaki hátulról leütött...