Rin egyre csak zokogott a karjaim közt. Nem tudom, hogy pontosan miről lehet szó, de annyi biztos, hogy a bátyjával kapcsolatos, elvégre ő maga mondta. Próbáltam megnyugtatni, de nem nagyon sikerült. Egyre csak jobban sírt, amikor próbáltam nyugtattatni.
Lassú léptekkel bementünk a házba. Bezártam a bejárati ajtót és rá néztem. Kapkodta a levegőt. A szemei a sírás miatt feldagadtak. A kezei a mellkasa előtt voltak. A szekrényből kivettem egy poharat, majd a csap alá tartottam és megtöltöttem jó hideg vízzel. Rinhez sétáltam és a poharat elé tartottam.
- Idd meg. - mondtam, mire elvette a poharat és a szájához emelte. Inni kezdett. Csak néztem rá. Kisebb aggódást észleltem magamon, elvégre Rin olyan, mintha a húgom lenne. Kíváncsi vagyok mi történt, de nem akarom felszakítani a sebeit.
Miután kiitta a poharat, a sápadt és bánatos arcával rám nézett. Elvettem tőle, majd elmostam. Oldalról rápillantottam. Maga elé bámul, lábai keresztbe vannak rakva és szipog. Észrevette, hogy figyelem. Csak úgy rám mosolygott, mintha minden jó és szép lenne. Felvontam a szemöldököm. Fa pofával maga elé nézett. Néha egyszerűen nem tudom megérteni.
Felállt és lassú léptekkel hozzám sétált. Csak néztem és vártam, hogy ideérjen. Felnézett rám, mert jóval magasabb vagyok nála. Nagy szemekkel engem nézett. Csak pislogtam.
- Mi az? - nyögtem ki és vártam a választ, ami nem jött. Csak nézett engem azzal a lila szemeivel. Megcsípte az arcom és megrángatta. Ellöktem a kezét és az arcomhoz kaptam a sajátom. - Aucs. - Dörzsölgettem. Ő csak nevetett. Sóhajtottam és a szemeim forgattam. Hátrált tőlem egy lépést, de még mindig engem nézett. Elmosolyodtam, amit hogy őszinte legyek még én magam sem értettem.
- I-..izé.. - Nézett maga elé.
- Hm?
- I..itt.. - nyelt egyet és ismét beszédre nyitotta a száját. - Itt maradhatok... éjszakára?
- Persze. - vakartam meg a tarkóm egy zavart nevetés kíséretében. Akkor valószínűleg az otthonukban történt valami. Felkísértem a szobámba.
- Nyugodtan aludj itt, majd én alszok lent.
- Nem kell ekkora-.. - Nem hagytam, hogy befejezze, mert félbevágtam.
- Nem hagyhatom, hogy te aludj a kanapén. - Vigyorodtam el. Láttam rajta, hogy kissé zavarban van. Bementem anyám szobájába és - na jó.. Tudom, hogy nem szép dolog kutakodni, de most muszáj. - egy hálóinget kerestem a ruhás szekrényében. Találtam egy kisebbet és visszamentem Rinhez. A kezébe nyomtam.
- K-..köszönöm. - nyögte ki és a végére el is mosolyodott. Én szintén így tettem.
- Akkor most magadra hagylak. - indultam ki az ajtó fele, ám Rin megállított. Ránéztem, de ő csak megrázta a fejét.
- Mindegy.. semmi. - nyögte ki és hátat fordított. Véglegesen kimentem a szobából. Lementem a nappaliba és benyomtam a tévét. Addig néztem amíg el nem nyomott az álom.
Reggel egy női sikolyra keltem. Felpattantam és a hang irányába siettem, ami a fürdőből jött. Bekopogtam.
- Rin? - néztem az ajtóra.
- Segíts!! - kiáltotta remegő hangon. Benyitottam és hozzárohantam.
- Mi az?... - néztem Rint.
- O..ott egy nagy pók.. - mutogatott a kádhoz. Némán felsóhajtottam és nevetni kezdtem. - Nem vicces! - nézett engem idegesen, de én csak jobban nevettem. Sóhajtott és adott egy tockost, majd kiviharzott a fürdőből. Kimentem én is. Felmentem a szobámba. Rin az ablak előtt állt és bámult ki rajta. Nem vette észre, hogy bejöttem, ezért mögé osontam és megijesztettem. Jó hangosan felsikoltott, mire én ismét nevetni kezdtem. Morgott és hozzám vágta az egyik párnám. Elkaptam és rávigyorogtam. Meglepett arc kifejezése volt. Csak jobban vigyorogtam. Hátrált, de a falam elállta az útját. Kinevettem. Ő csak morogva nézett. Abbahagytam a nevetést és felegyenesedtem, majd ránéztem.
- Ma van a fesztivál. - vigyorodtam el.
- Heh?...
- Van kedved jönni? - félénken bólintott. A szekrényemhez léptem. Kivettem pár ruhadarabot és az ágyamra hajítottam őket. Rin a szája elé kapta a kezét. Ránéztem és felvontam a szemöldököm.
- Mi az?
- T..te itt... - dadogott. El is pirult. Értetlen fejjel néztem rá. Sóhajtottam. Megfogtam a ruháimat és kimentem a fürdőbe. Ott öltöztem át. A hajamat is belőttem, majd visszamentem Rinhez. Ugyanott, ugyanúgy ledermedve állt.
- Öltözz át. - Tettem karba a kezem.
- J..jó.. - bólintott. Kimentem és lementem a konyhába. Rin kicsivel később rendesen felöltözve lejött hozzám. Rávigyorogtam.
- Mehetünk? - bújtam bele a cipőmbe.
- Aha... - vette fel a pulcsiját. Már hál' istennek tavasz van. Nem kell úgy beöltözni. Én csak egy pólóban mentem ki az utcára.
Egyenesen a főtérre mentünk. Már elég sok ember ott volt. Csak álltunk, mikor valaki a nevemet kiáltotta, majd valaki a nyakamba is ugrott. Meglepetten hátranéztem, hogy megnézzem ki az. Meglepetésemre Tanja volt az.
- Te meg..?! - tettem le. Elém sietett és nagy mosoly volt az arcán.
- Ma hajnalban a városba költöztünk. Örülsz? - vigyorgott. Rin csak nézte félénken a felpörgött Tanja-t. Rinre nézett.
- Óó~ de kawaii! (cuki) - vigyorgott és Rinhez hajolt. A nagy mellei már szinte Rin arcában lógtak. Rin hátrált. - Jajj ne félj! - nevette el magát. - Tanja vagyok. - mosolygott rá.
- É..én Rin.. - halványan ő is elmosolyodott. Csak néztem őket, mikor valaki erősen vállba ütött. Ránéztem az arcára és elvigyorodtam.
- Csá. - nyögte ki Rick.
- Mi a francot csinálsz itt?
- Elkísértem. - biccentett Tanja-ra. Rick nyakán akadt a szemem. Egy szegecses nyakörv volt rajta.
- Te... Mi az a nyakadon? - Sóhajtott és halkan morgott.
- Rám erőszakolta.. Be akar idomítani.
- 'Beidomítani'?
- Igen mert, hogy ez nem jó amit csinálok, és le akar róla szoktatni. - vigyorodott el.
- És mire jó ez a nyakörv? - Tanja meghallotta és egy távirányítót fogott a kezébe. Vigyorogva Rick-re nézett.
- Hogy mire? Óó~ Ha a kis Rick rosszalkodik akkor... - megnyomta a gombot. Rick a földre rogyott és rángatózni kezdett. Tanja gonoszan felnevetett.
- M..most... minek...? - nézett Tanja-ra és nagy nyögésekkel kísérve felállt. Morogva megindult felé és kergetni kezdte. Tanja nevetve és sikoltozva rohanni kezdett. Csak nevettem rajtuk.
- I..izé. - nézett Rin rám.
- Mi az?
- Ő a barátnőd?
- Dehogy! - nevettem el magam. - az unkohúgom.
- Soka... (értem.) - felvontam a szemöldököm és Rinre néztem.
- Milyen szóda? - zavartan elvigyorodtam. Ő csak megrázta a fejét. Hirtelen Tanja mögém bújt.
- Dasukete! (segíts!) - értetlen fejjel ránéztem.
- Basszus.. Magyarul beszéljetek!!
- Ez japán te hülye pöcs! - fejbe ütött. Rick közeledett felénk. Tanja visongva jobban a hátam mögé bújt. Rick elkapta a karját, de Tanja gyors kirántotta. - KYÁÁÁH~~!! - elkezdett rohanni. Rick perverz vigyorral az arcán utolérte és felkapta.
- Na most megvagy!
- NE~! - előakarta venni a távirányítót, de meglepett arca volt.
- Ezt keresed? - rángatta meg Rick a kezében. Ledobta a földre és rátaposott.
- T..te kis...!! - elkezdte ütni vágni. Meglepett, hogy Tanja képes a földre taszítani Ricket, aki még nálam is jobban ki van gyúrva. A fejét ütötte, de Rick csak jobban vigyorgott. Tanja morgott és leszállt róla. Rick felállt.
- KITÉPEM A SZEMED TE NYOMORULT!! - ráugrott és a szeméhez akart nyúlni, de Rick lefogta a kezét. Az emberek jól megbámulták őket. Mi Rinnel úgy tettünk, mintha nem ismernénk őket. Össze-vissza üvöltöztek. Mikor észrevették magukat. Tanja elhúzódott és elpirult.
- ANATA BAKA! (TE HÜLYE!) - üvöltött Rickre aki értetlenül elvigyorodott. Sóhajtott és hozzánk sietett. Mi elkezdtünk nevetve rohanni. Vigyorogva ketten üldözőbe vettek minket. RInnel kezet fogtunk és úgy futottunk egymás mellett nevetve. A mai nap nem is volt olyan rossz. Még Hilaryt is teljesen elfelejtettem.
