Sietve lépkedtem Rin után, hagytam, hogy vezessen Tanja házukhoz. Mikor odaértünk megtorpant, és félve hátranézett rám.
- A-azt mondta.. - elakadt a hangja. Elmosolyodtam, közelebb léptem hozzá és az arcára simítottam.
- Nem kell félned tőle. - Nem nyugodott meg, és bekönnyezett, oldalra fordította a fejét.
- Azt mondta, ha szólok erről bárkinek is, akkor megöl. - remegett meg kicsit a hangja a mondat végére.
- Azt nem hagyom. - fordítottam magam felé a fejét és a szemébe néztem. Rámosolyogtam. - Oké? - aprót bólintott. Elhúzódtam tőle, majd a ház felé fordultam. Vettem egy mély levegőt, majd az ajtóhoz sétáltam. Bekopogtam. Semmi válasz. Megismételtem. Ismét semmi válasz. A pince ablakához sétáltam. Leguggoltam, majd benéztem. Elkerekedtek a szemeim, ugyanis Rick ott volt lent, kikötözve. Bekopogtattam az ablaküvegen, de Rick meg sem mozdul. Istenem, csak ne legyen már késő... Rinre néztem kicsit aggodalommal telve. - Téged talán még beenged.. Hívd fel, vagy valami. - bólintott, majd a zsebébe nyúlt, elfehéredett. Kérdőn kezdtem rá nézni. - Mi az?...
- A telefonom... - mondta halkan, majd nagy szemekkel rám nézett.
- Igen? - húztam kicsit oldalra a fejemet és továbbra is kérdőn néztem.
- Bent maradt. - Felsóhajtottam, és a hajamba túrtam.
- Akkor kell egy B terv. - az ablakokra néztem. - Lehet, hogy az lesz a legjobb, ha betörünk.
- MI?! - sokkolódott le Rin.
- Nincs más és jobb megoldás. - néztem rá határozottan. - Gyerünk! - az egyik földszinti ablakhoz siettünk. A pulcsimat lehúztam teljesen a kézfejemig. - Takard el a szemed! - mondtam határozottan, Rin így is tett. Betörtem az ablakot, majd a fennmaradó üvegszilánkokat leszedtem ahogy tudtam az ablak széleiről. Bemásztam és körül néztem alaposan. Egyelőre tiszta a levegő. - Te várj meg kint. - néztem Rinre. - nem akarom, hogy bajod essen. - Bólintott. Lassú és halk léptekkel beljebb indultam. El kell jussak a pincébe minél hamarabb.. Folyamatosan figyeltem, hátha Tanja valahol lesben áll és leüt, már mindent kinézek belőle.
A pince ajtajához érve, meghallottam lépéseket magam mögül, Tanja volt az. A falnak szorított.
- Mi a fasznak vagytok itt?! - morgott, mint valami kutya.
- Miért csinálod ezt egyáltalán? Ugye tudod, ha Rick feljelent, akár börtön is lehet a vége?! - idegesen néztem Tanjára.
- MEGÉRDEMLI!! TUDOD JÓL BIZTOSAN, HOGY MIT CSINÁL!! - üvöltött az arcomba, felsóhajtottam idegesen.
- TANJA! - emeltem fel a hangom. - Elég! Te voltál az, aki megvetett engem azért ami vagyok, erre te semennyire sem különbözöl ettől!! Erőszakkal teszed azt amit! ELÉG!! - emeltem fel határozottan a hangomat. Láttam rajta, hogy elgondolkozott. Elhúzódott lassan tőlem, majd elengedett.
- Én csak.. - túrt a hajába. - Egyszerűen, nem értem. - rám nézett lassan, könnyezni kezdett. - Miért nem vagyok neki sem elég?... Miért?... - remegni kezdett, majd a földre rogyott. Most realizálta igazán, hogy az érzelmei hagyták vezérelni és ennek keretében mit is tett valójában.
Bementem a pincébe. Rick kikötözve, eszméletlenül ült ott. Elé siettem. Véresre és lilulásosra van verve az arca. A mellkasa szintén tele van lilás foltokkal. Tele van kisebb-nagyobb vágásokkal és karmolásokkal az egész felsőteste. Elkezdtem eloldozni, majd hirtelen elsötétült minden, összeestem. Az utolsó hang, amire emlékszem az Rin hangja, ahogy a nevemet üvölti.
Egy sötét helyen tértem magamhoz. Vagyis először ezt hittem, de amint megláttam saját magamat nem messze tőlem állni, realizáltam.
- Te akkor én vagyok, igaz? - álltam fel. Csak vigyorgott és engem nézett. - Válaszolj már a kurva életbe is!!! - emeltem fel a hangom. Vérfagyasztó nevetésbe kezdett, majd eltűnt. Hallottam, ahogy körülöttem kuncog. Hirtelen megjelent előttem.
- Gyenge vagy. - a földre lökött. - Össze fogod törni. - vérfagyasztóan vigyorgott.
- Kit?! - nem kaptam választ, csak ismételten nevetést. Morogva bevertem neki egyet, de meglepetésemre átment rajta a kezem, akár egy hologramon. Jobban elvigyorodott, majd a torkomra fogott, erősen fojtogatni kezdett. Próbáltam eltolni a kezét, de nem sikerült. Mikor már az ájulás szélén voltam, eltűntek a kezei a nyakamról és felállt. Köhögve, a torkomat fogva felültem. Megint nem messze tőlem állt.
- Elveszem ami kell. És te el fogsz tűnni. - vigyorgott, majd eltűnt.
Kikötözve tértem magamhoz, fájdalmasan és halkan nyöszörögve körbenéztem. Sötét van. A pincében vagyok. Rick mellett. Idegesen felsóhajtottam. Remélem Rinnek semmi baja...
Kis idő múlva ajtónyitódásra lettem figyelmes, felkaptam a fejem. Tanja jött be Rinnel.
- Ez a büdös kurva egyértelműen köpött neked egyből. - Elém vonszolta, majd lelökte elém erősen. Rin fájdalmasan felnyögött.
- Tanja, hagyd abba ezt az egészet!! - néztem rá idegesen. - Ez az egész felesleges, értsd már meg!! - mániákus nevetésben tört ki válasz helyett, majd egy kést a torkomnak szegezett.
- Csakis kizárólag anyád miatt nem nyírlak ki. - A kést a torkomnak nyomta, meresztette rám a szemeit, mint valami elmebeteg. Hátrahúztam magamat amennyire csak tudtam, idegesen néztem rá.
- Tedd meg akkor, és rohadj meg a börtönben, te elmebeteg ribanc. - köptem felé egyet. - Ezt nem fogod megúszni.
- Nem-e? - kacagott fel. - És mégis, hogy ne úsznám meg? Rick megérdemelte ezt azért amit tett. Te pedig jobban jártál volna, ha nem avatkozol bele a dolgaimba. - elhúzta a kést a nyakamtól, majd hátrébb lépett. Rint a hajánál fogva felemelte a földről és a falhoz lökte, majd megkötözte. Rin fájdalmasan nyöszörögve ellenkezett, de mind hiába, Tanja sokkal erősebb nála. Lehajtottam a fejem.
Rick is ébredezni kezdett mellettem, körbenézett. Elkerekedtek a szemei.
- Mi a..?! - Tanjára nézett. - Miért bántod őket is?! - idegesen és értetlenkedve nézte Tanját.
- Te csak fogd be a pofádat. - mániákus meresztett szemekkel nézett hátra Rickre.
- Hagyd ezt abba... Sajnálom amit tettem, de nem én akartam, sőt, rám másztak és.. - nem hagyta, hogy befejezze, mert lekevert neki egyet. Rick oldalra köpte a vérét.
- Mondtam már, hogy ne állítsd be magadat áldozatnak. - morogva bevert neki még egyet. - Erős férfi vagy nem? Miért nem lökted el magadtól a ribancokat? HM? - ismét lekevert neki egyet. Ricknek felrepedt a szája és tiszta vér lett az arca.
- ELÉG EBBŐL!! - kiáltotta el magát Rin. Meglepve ránéztem.
- ''Elég''? - fordult felé Tanja. - Azt mondod ''elég''? - elvigyorodott. Megindult felé.
- ŐT NE BÁNTSD! - Próbáltam kiszabadítani a kezem, sikertelenül. Tanja megállt és rám nézett.
- Miért ne? - vigyorog. - Amúgy is azt mondtam, hogy ha köp bárkinek is, akkor megölöm. - meresztette még mindig a szemeit.
- Azért mert ez nem helyes!! - idegesen néztem rá. - Elég ebből a hülyeségből, mi van, ha anyád vagy apád rájönnek erre az egészre?! Mit teszel?! - még mindig próbáltam kiszabadítani a kezeimet. - Ha most abbahagyod, nem lesz következménye! - Tanja csak elnevette magát.
- Ugyan, ne légy ennyire szánalmas. Jól tudom, hogy mind a hárman ezután köptök, aztán elmondjátok mindenkinek ezt az egészet. - elkomorodott.
- NEM! - felelte Rin. - Nem mondom el senkinek, Villenek is csak azért szóltam, mert nem akartam, hogy nagyobb bajba kerülj és ő hátha észhez tud téged téríteni! - könnyes szemekkel nézte Tanját.
- Ugyan már, Ville egy elmebeteg állat, ki hallgatna rá egyáltalán? - kuncogta el magát.
- Nem... - köpte ki a vérét Rick. - Aki innen a legnagyobb elmebeteg, az jelenleg te vagy. - határozottan rá nézett.
- Hogy mit mondtál? - fordult rá Rickre.
- Jól hallottad. Nem lett volna egyszerűbb kidobni a ruháimat vagy akármi más ehelyett?! - emelte fel a hangját. - Erre az egészre semmi szükség nincsen!! - dühösen nézte Tanját.
- Ahogyan arra se volt szükség, hogy máshova lógasd a pecabotot. - elvigyorodott. - De te megtetted. Ezért megérdemled ezt az egészet.
- Én talán igen, de ők ketten nem tettek ellened semmit, őket hagyd békén! - mordult fel Rick.
- Rin köpött Villenek, Ville pedig kiakart szabadítani téged.
- ÉS?!
- Megérdemlik. - komorodott el.
- NEM! TANJA ELÉG!! - üvöltött fel Rick. Tanja megtorpant kicsit. Nekem eközben sikerült kiszabadítanom a kezem, felálltam és Tanjanak estem. Kivertem a kést a kezéből, majd Rin lábához rúgtam.
- Szabadítsd ki magadat, aztán Ricket is!! - üvöltöttem oda Rinnek. Erősen lefogtam Tanja kezeit, és nyomtam a falnak. Rinnek sikerült kiszabadítania magát és Ricket is közben, kifutottak a pincéből. Tanjára néztem, ő dühösen és kétségbeesve nézett engem. - Elég volt Tanja. - komoran kezdtem nézni. Szabadulni próbált, de nem hagytam.
- Abbahagytam már, csak engedj el!! - mocorgott alattam. Idegesen felsóhajtottam.
- Nem bízok benned. - sejtelmesen néztem rá. - Előzőleg is leütöttél.
- MONDOM, HOGY ABBAHAGYTAM, HIGGY MÁR NEKEM! - emelte fel a hangját. Elengedtem lassan, majd elhátráltam tőle. Lehajtotta a fejét és nem szólalt meg többet, Kimentem vele, Rin és Rick a nappaliban vannak, Rin ápolgatja Ricket. Tanjára néztem.
- Megérte? - komolyan néztem Tanját. Nem válaszolt, csak jobban lehajtotta a fejét. Idegesen felsóhajtottam, majd Rickhez léptem. - Jól vagy haver? - aprót bólintott. Rinre néztem, ő csak hálásan bólintott egyet. Halványan rámosolyogtam.
Később miután Rin lekezelte Ricket, kimentünk a konyhába, Főztem egy kávét mindannyiunknak. Tanjának is. Leültünk az asztalhoz, amikor kész lett, majd inni és beszélgetni kezdtünk közben. Rick és Tanja nemigazán szóltak egymáshoz. Remélem Rick ezután észbe kap majd és nem fog félremenni.
Én és Rin miután beszéltünk felálltunk és magukra hagytuk Tanját és Ricket.
- Akkor hozzánk jössz most? - néztem rá oldalról Rinre.
- Ha nem zavarok... - oldalra néz. Elmosolyodtam és összekócoltam. - Miért zavarnál?
Hazaértünk lassan, beléptem a házba, majd levettem a cipőm. - Megjöttem! - kiáltottam, miközben felakasztottam a dzsekimet. Semmi válasz. Furcsa... Beljebb mentem, sötét van. - Anya, merre vagy?
- Szóval ennyire hasonlítasz rám, huh? - szólalt meg mögöttem egy mély férfi hang. Hátranéztem, elkerekedtek a szemeim.
- Ki a faszom vagy te?! - léptem hátrébb egyből tőle.
- Oh Ville... Nem ismered fel az apádat? - lépkedett hozzám egyre közelebb, Rin ijedten nézett az előszobából.
- Neked nem elmegyógyintézetben kellene lenned? - nyeltem egy nagyot. - És hol van anya? Mit csináltál vele?! - emeltem fel a hangom.
- Nyugodj meg. - vigyorodott el. - Anyád most csak alszik egy kicsit. - nyomott a falnak és a torkomra fogott. A lábaim földbe vannak gyökerezve. Teljesen leblokkoltam. Mi a fenét keres ez a rohadék itt?!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése